Jah, hogy Pócza úrnak is mutassak valamit, így lehet havi 349 órát lazán lenyomni:
Nah, ilyen egy szép kis hónap, ha még azt hozzáteszem, hogy csináltam már többször is úgy 330 órát egy hónapban, hogy 1 hetem szabad volt, akkor azt is ki lehet számolni...
Egyre inkább teli a tököm a mostani melóval. Már beadtam jó pár helyre az önéletrajzomat, persze basznak válaszolni. Nem baj, lemennek az ünnepek, aztán majd januárban meglátjuk. Amúgy boldog lófackodást mindenkinek, én 24-én, 26-án, meg 1-én is dolgozom, szóval most kicsit nem vagyok senkinek.
Amúgy meg ha minden igaz, a blogolást máshol folytatom, egy közösség tagjaként. A részleteket majd, ha megjelentem ott.
Ha minden igaz, nemsokára a cigiről is leszokom, bár erről inkább nem mondanék semmit, nem igazán bízom ezekben a csilli-villi hókusz-pókuszokban.
Élek még. Havi 350 órát dolgozom, de már kezd elegem lenni. Most keresek mást, tervek s vannak, 1 hónapon belül kiderül minden.
Ilyen a női logika:
Utazom a busszal haza. Tele van a busz, ezért nem akarok előretolakodni, inkább megszólítanék egy nőt, hogy kezelje nekem a jegyem. De hogyam szólítsam, tegezzem, vagy magázzam?
Az utolsó előtti megállónál nem szállt le, tehát végig utazik. Van nála egy üveg bor, szóval biztos egy férfihoz megy. A bor nem a legolcsóbb, tehát a férfi jól néz ki. A faluban két férfi néz ki jól, a férjem és a szeretőm.
A szeretőmhöz nem mehet, mivel oda én megyek most - akkor a férjemhez tart. A férjemnek két szeretője van, Katherine és Sue. Katherine most épp elutazott.
- Megszólalok: Sue, kezelnéd a jegyemet?
- Mire Ő: Bocsi, honnan ismerjük egymást?
(Annyit hozzátennék, hogy az utolsó megálló előtt már minek kezeltetni a jegyet - de hát női logika :))
Tíz emberből nyolc mosolyog. Hétfőn megyek a tanfolyam iránt érdeklődni, aztán megint könyvelő, meg fodrász.
Ezt már egy két évvel ezelőtti bejegyzésben leírtam, most megint kiteszem:
Egy nap a favágó egy a folyó fölé behajló ágat kezdett el levágni. Hirtelen a favágó baltája beleesett a vízbe. A férfi olyan keservesen sírva fakadt, hogy megjelent elotte az Úristen maga. Megkérdi a szegény embert, hogy mi az oka a reménytelenségének? A favágó elmeséli, hogy a baltája beleesett a vízbe. Legnagyobb meglepetésére az úristen belevetette magát a habokba, és feljove a kezében tartott egy színarany baltát.
- Ez volt a te baltád, kérdezte a szegény embert? A favágó azt válaszolta:
“Nem.” Az úristen visszaugrik a vízbe, és visszatérve kezében tartott egy ezüst baltát.
- Ez volt a te baltád, kérdezte a szegény embert? A favágó azt válaszolta:
“Nem.” - Az úristen visszaugrik a vízbe, és visszatérve kezében tartott egy acél baltát.
- Ez volt a te baltád, kérdezte a szegény embert? A favágó azt válaszolta:
“Igen.”
Az úristent mélyen meghatotta szegény ember becsületessége, és neki adta mind a három baltát. A favágó határtalan örömmel tért haza.Néhány nappal késobb a folyón csónakázott a favágó és a felesége, mígnem az asszony beleesett a vízbe, és elmerült. A favágó keserves sírására megint megjelent az úristen. Megkérdezte az embert mi az oka a bánatának. A favágó elmesélte, hogy most a felesége esett be a vízbe. Az úristen most is belevetette magát a habokba és hamarosan visszatért, s kezében hozta Jennifer Lopezt. Mikor megkérdezte a favágót, hogy: - O volt a te feleséged? az azt válaszolta, hogy “igen.”
Az isten nagyon mérges lett, és dühösen rátámadt az emberre. A favágó rimánkodva kérlelni kezdte: - Kérlek, bocsásd meg nekem! Mit is válaszolhattam volna? Ha azt válaszolom, hogy “Nem”, akkor legközelebb a Catherine Zeta-Jones-szal térsz vissza. És, ha megint azt válaszolom, hogy “Nem”, akkor visszatérsz az igazi feleségemmel. Akkor azt válaszoltam volna, hogy “Igen”. Erre Te jutalmul, mint az elozo alkalommal, nekem ajándékozod mindhárom asszonyt. De én egy szegény ember vagyok, és hogyan is tarthatnék el három asszonyt. Ez volt az egyetlen oka, hogy én a hazugság szégyenét vettem magamra. Ezért mondtam neked elsore “Igent”.Mi az erkölcsi tanulsága ennek a történetnek? Ha férfiak hazudnak, annak oka mindig teljesen tisztességes, és mindenesetben megmagyarázható.
Írok én, csak a legtöbb privát bejegyzés, melyet nem láthattok :) Amúgy holnap reggel 10ig dolgozom, aztán Vicces segítségével kiköltözök tierrel és Tamással egy albérletbe. Azt mondják fasza, én még nem láttam, mert múlt héten is végig melóztam. Viszlát TTNy!
Szar az egész. Ma voltam érdeklődni 2x. Hétvégén Kárpátia. Valamikor leszek, addig OFF.
Most olvastam ezt:
Honnan tudod, hogy 2007-ben élsz?
01. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.
02. Több éve nem pasziánszoztál rendes kártyával.
03. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz
04. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.
05. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősőkkel, mert nincs meg az e-mail címük.
05. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál.
07. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.
08. Felhívod a családot, hogy tudd meg otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba.
10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.
11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10, 20 ,30 ,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris visszamész érte..
12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéért a konyhába.
13. Mosolyogsz és bólogatsz miközben ezt olvasod.
14. Még rosszabb: pontosan tudod kinek fogod ezt továbbküldeni.
15. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es a listán.
16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.
17. Gondolom az sem tünt fel hogy két 5 van a listán.
18. Ezt is megnézted, újra......
19. ....és most röhögsz magadon :-)
20. Gondold végig, hogy miért!
Télleg ilyen hülyék lennénk? (OFF: Szerdától megint csak mobilon vagyok elérhető...)
Egy áruházban férfiakat árulnak, 6 emeleten, különböző kategóriák szerint. Egy nő csak egyszer mehet be az üzletbe, és csak egy férfit vihet magával. Egy nap ellátogat ide Joyce is.
Megy az első emeletre, ez áll az ajtón: - Ezeknek van munkája. - Gondolja, ez is jó, de ezzel még nem éri be.
A 2. emeleten az ajtón a következő szöveg: - Ezeknek van munkája és szeretik a gyerekeket. - Elgondolkozik, de aztán mégis tovább megy.
A 3-on a következő mondatot olvassa: - Ezeknek van munkája, szeretik a gyerekeket és baromira jóképűek. - Joyce már majdnem benyit amikor a kíváncsiság tovább hajtja.
A 4. emeleten az ajtón: - Ezeknek van munkája, szeretik a gyerekeket, jó képűek és besegítenek a házimunkába. - Itt a sok jó tulajdonság hallattán már nem tudja milyen erényük lehet még, így továbbmegy az 5-re hogy megtudja.
Az 5-en azok találhatók akiknek van munkája, szeretik a gyerekeket, jó képűek, besegítenek a házimunkába és nagyon jók az ágyban. A nő ezektől szinte már elélvez, de a vére tovább hajtja.
A 6. emeleten a következő szöveg várja: - Gratulálunk, Ön a 31578912. aki feljött eddig. Ezen a szinten férfiak nem találhatók, csak be akartuk bizonyítani, hogy a nők telhetetlenek.
Kárpátia lesz június 16-án, Körmenden. Ha minden összejön, akkor én is ott leszek. Most látom, hogy április 30-án Dalriada volt Bp-n. Jól elnéztem, mondjuk nem is voltam fenn.
Hát ezért nem jönnek már két napja az easymailes leveleim.
Azért elég komoly dolog, lassan már ideje lenne megcsinálni. Vagy megint jön egy levél, hogy a postafiókban lévő levelek elvesztek...
Ezt írtam két éve:
Érettségi
Lassan végeznek a mai érettségizők. A tételeket nem tudjuk, gondolom azért, hogy ne tudjanak segíteni az írásbelizőknek… Fasza. Gondolom utána piálás, mi is azt tettük…
Találtam egy tök jó kis videót, amit egy diszkóban vettek föl. Csini kis zene fut alatta, ismerős, de nem tudom, mi az. Úgyhogy most kiszedtem, és küldözgetem a haverokbnak, hátha felismerik Igen ráértem, szóval elég érdekes volt a grab: a wmv-t átalakítottam avi-vá, virtualdub-bal kiszedtem a wav-ot, majd benyomtam mp3-ba. Hát nem szép az élet?
Különben a szám Dj. Dean-től volt a Play it hard. Csak volt Homár haveromról ilyen meztelenkedős-tusolós videó, másfél órás, aztán ebből vágtam össze a lengetős részeket. Jó kis videó lett.
Nézegetem az elkövetkező vizsgákat, aztán látom, hogy megint kurvára szopacs lesz az elkövetkező jónéhány vizsga. Közben Echo of Dalriadat hallgatok, a Walesi bárdok trilógiát, már kb. egymilliomadszor. Most kis változatosságként Morcheeba énekli, hogy Rómát sem egy nap alatt építették fel.
Holnap el kell mennem fodrászhoz, meg könyvelőhöz, mert még mindig valami gebasz van az iparűzési adómmal. Fasza, most meg elkezdett izomból zuhogni, a háttérben meg már villámlik is. Gondolom, hogy a villámhárító arra való, hogy megfogja az ilyeneket...
Most jut eszembe, Pócza úr látam, hogy kerestél hétvégén, de a visszahívás valahogy elmaradt, bocsi!
Itt pedig az Echo of Dalriada trilógiája, a zenekar honlapjáról betöltve, lehet hallgatni. Amúgy a Fergeteg című albumon már kicsit át vannak dolgozva, ott mindegyik szám előtt van egy kis instrumentális rész is.
[audio:http://vasvilla.uw.hu/AWalesiBardok1.mp3]
[audio:http://vasvilla.uw.hu/AWalesiBardok2.mp3]
[audio:http://vasvilla.uw.hu/AWalesiBardok3.mp3]
A három számra nem vonatkoznak a CC by-nc-nd 2.5 feltételek, info: http://www.dalriada.hu
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy malac. Csak ÉN-nek nevezte magát. Kis korában került Karcsi bá’hoz, a kupec hozta a kék furgonnal.
Először minden ismeretlen volt, még a vacsorára kapott moslék sem ízlett. A szomszéd ólból egy nagyobb állat röfögött át bizalmatlanul, s ÉN félt a találkozástól. Úgy érezte, hogy talán sohasem fogja megszokni ezt a helyet.
Másnap hajnalban ÉN nagyon éhes lett, de Karcsi bá’ már kimerte a tegnapi moslékot, mert az hideg lett. Aztán eljött a reggel, s a vályú felől izgalmas illatok keltették ÉNt. Jól belakott, s elkezdte felderíteni kis birodalmát.
Délben egy órácskára kijöhetett a sötétből, hogy egy kis friss levegőt is lásson. Találkozott a másik disznóval is, akit ÉN egyszerűen csak Őnek hívott. A nap erőlködve pislákolt, s Karcsi bá’ illatos szénát szórt be ÉNnek. A kismalac maga sem értette, de valamiért már jobban érezte magát. Bár még csak tegnap volt, amikor a kupec valahol messze innen összevásárolta őt, és testvéreit, a kezdeti félelem kezdett elmúlni, főleg amikor még a hátát is bekenték egy kis pálinkával. Erre Ő is megszaglászta, és ÉN úgy érezte, most már igazán jó helyre került.
A következő hónapban ÉN zabált és zabált, s néha csodálkozva figyelte azt a fehér valamit, ami miután leesett, és kupacokban összegyűlt a kifutó sarkában, egyszerre volt hideg, és egyszerre volt finom. Ővel is többször összefutott, de az valamiért nem fogadta el teljesen.
Újabb hónap érkezett, s ÉN már úgy érezte, hogy ő a világ legjobb helyén éldegél. Térdig állt a darában, szénából sosem tudott annyit enni, hogy elfogyjon, s az ólon kívül valamilyen furcsa, piros koronás állat egyfolytában énekelt érdekes hangján. Mivel észrevette, hogy ez az énekes mindannyiszor ijedten elhallgat, ahányszor ÉN felhorkan, ezért a malac úgy érezte, hogy már ő is valaki, és amúgy, általánosságban, a világ legjobb helyére került.
Aztán egy korai hajnalban idegen szagokra ébredt, majd Ő borzalmasan ordított. ÉN is rettenetesen megijedt, s délben, amikor kijöhetett, valami piros, sós folyadékot talált a kifutóban. Tudta, hogy ez most valami más, de nem foglalkozott vele.
ÉN egyre nőtt, s egy napon egy kismalac érkezett a szomszéd ólba. Az új kismalac csak ÉNnek nevezte önmagát, s minden idegen volt számára. Még a vacsorára kapott moslékot sem ette meg. Különben is, a szomszédból egy másik disznó röfögött át bizalmatlanul, akit ÉN csak Őnek hívott. Én úgy érezte, hogy talán sosem fogja megszokni ezt a helyet…
Na. Februárban 10 bejegyzést írtam. Az extra.hu statisztikája szerint februárban 410 látogatóm volt, ebből 203 bot. Az átkattintások szerint a legtöbben még mindig Athinától jöttek hozzám, aztán jött mse, a Webisztán blog, meg NCurse blogja. Az egész stat pdf formátumban innen letölthető.
Kurva sok dolgot el kell intéznem. Áprilistól valószínűleg leadom a vállalkozóimat, el kell rendeznem a céges dolgokat, közben meg a laptopom is szarakodik. Szétesett a lefele nyilat jelölő gomb, valahogy összehegesztettem, el kellene vinni szervízbe. Otthon mp3 lejátszás között elszállt a gép, aztán ujraindítás után nem indult a windows. Nagy nehezen behoztam a HP gyári Recovery managerét, ami meg mindenképpen formázni akarta a vinyót. Sajna csak az alap konfigot engedte újrarakni, így az össze progit újra kellett telepítenem. Megharcoltam azért is, hogy a fontos dolgokat ne törölje, most már kezd alakulni. Az előbb megint befagyott YouTube nétzés közben, remegve vártam, jó lesz-e a Windows. Jó lett.
Holnap rohanok haza, melózok picikét, addig még el kell intéznem, hogy az egyik bankom újra generáljon, meg elküdje nekem a számlámhoz tartozó biztonsági kulcsot.
Most ennyi, mindenki vigyázzon magára március 15-én, senki se akarjon rendőrt verni, mert most már keményebben veszik.
Na, akkor koncert-leírás. Most, hogy huzamosabb ideig otthon voltam, próbáltam úgy szervezni a dolgokat, hogy odaérhessek a szombathelyi Kárpátia-koncertre, mert ilyenen még nem voltam.
A rendezvény március 3-án, szombaton került megrendezésre, az Aréna Savaria nevű újépítésű sportcsarnokban. Hivatalosan "Itthon vagy Otthon" néven futott az egész, a fellépők a Lord, a Kárpátia, az Ossian, az Időgép, az Emeretta és a Krízis voltak.
Mi Gabrovval este fél hét előtt értünk oda, mert 7-től volt Ossian, és a barátom ezt nagyon akarta látni. Mikor az épülethez értünk, kicsit megfagyott bennem a vér, a bejárat előtt többszáz ember várakozott, 4-es, 5-ös sorokban. Tapasztalataim szerint ez nem jelentett jót, mégis 6 perc alatt bejutottunk, ezúton hívnám fel a MÁV, a különböző TO-k, meg ilyenek figyelmét, hogy lehet a bejutást így is megszervezni. Benn felmarkoltunk néhány dobozos sört, persze egyszerre csak egyet, és Gabrov elment Ossiant hallgatni, míg én általában a terasz részen dohányozgattam. Aztán egyre jobb lett a hangulat, közeledett fél kilenc, amikor is jött a Kárpátia. Erre az emberek is megérkeztek, mert tömeg volt az Ossianon is, de a 6000 főre tervezett sportcsarnok gyakorlatilag teljesen betelt, esetleg a lelátón voltak még helyek. Olyat hallottam közben a haveroktól, hogy 4-5 ezer ember lehetett jelen. Megérkeztek Pityu, Sztipák, Bulldog és Stráncli haverok is.
Aztán belekezdett a Kárpátia, és másfél órán át énekeltük az ismert slágereket, sajnos több jó számuk is kimaradt. De amire így most emlékszem, az a Veterán, a Neveket akarok hallani, a Pálinka, a Hol vagytok székelyek? című szerzemények, s a koncert végén közösen elénekeltük a Székely himnuszt is. Kiderült, hogy a rendezvényt nem akarta támogatni Szombathely városa sem (sok más társával egyetemben), mivel ez biztos ilyen szélsőjobbos dolog...
Majd jött a Lord, amire kevesebb ember maradt, én az időmet énekléssel, sörözéssel, és cigizéssel töltöttem, mivel az ő számaikat annyira már nem ismerem. Éjfél után elmentünk, ettünk egy pizzát, majd a Bimbó nevű helyen söröztünk reggelig, felhasználva az éneklésre a zenegépben lévő 10 Kárpátia számot, amit senki sem nézett rossz szemmel.
Azért akartam leírást adni a koncertről, mert sehol, sem a mérvadó Nyugat.hu regionális portálon sem, sem más helyen nincs egy darab leírás sem, kivéve a vasnepe.hu firkálmányát, amire most szeretnék még pár szót mondani.
Összegzésül: arra készültem, hogy majd egy durva este lesz, verekedésekkel, összevissza pogózással, meg igénytelenséggel. Ehhez képest értelmes kidobók voltak, saját szememmel láttam, amint valahogy áthozták a beléptetőkapukon azt az urat, aki tolókocsival jött. A pogózás a színpad előtt ment, hátrébb álltam én is, ahol az idősebbek mosolyogva nézték ezt. Aztán a Wc tetszett még nagyon, ahol az előadók közötti szünetet kihasználva hosszú sorok nyúltak, mégsem volt kurvaanyázás, mosolyogva bíztattuk a bennlévőket, poénkodtunk, stb. A sör 300 ft volt, valami közepes fajta dobozos, ez is tűrhető. Ja és a jegy 1990 Ft, ami már a Kárpátia miatt is megérte. Legközelebb is megyek, kétszer lesznek idén Körmenden, meg egyszer Budapesten is még.