Itt találtam: http://www.biovital.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/skin/frequent/mycosis/?article_id=42171&prk=72725468&larticle=46014

Az érdeklődő: "Kedves Doktornő!
A férjemnek lábgombája van. Rendszeresen jár bőrgyógyászhoz, gyógyzsert szed, lakozza a körmét. Most mindennap áztatja a lábát, a vízbe konyhasót rak. Azért hogy spóroljon, a vizet, amibe a lábát áztatja, nem borítja ki, hanem mindennap újramelegíti, sajna az én lábosomba.
Azt szeretném tudni, hogy azt a lábost lehet-e még valaha főzésre használni, vagy dobjam inkább el? Nem szeretném én is elkapni a gombáját."

A válasz: "Természetesen azt a lábast én már nem használnám főzésre, amibe valaki a gombás lábát áztatta. Azonban egyéb fertőzések forrása is lehet, még a só ellenére is, ha valaki állott vízben öblögeti a lábát, akár orbáncot is kaphat. Ha már ezt teszi, legalább vegyen naponta friss vizet!"

Szóval, van egy ember, akinek gombás a lába, és minden nap sós vízben áztatja .. de spórol a napi 10 liter vizen, ezért a lábast naponta fel a sparheltra, és újramelegíti.

Nos, nos, így kell lábgomba ellen harcolni, de egyszer hallottam, hogy ecetet kell beleönteni a vízbe az a jó gomba ellen. Ha elvágjuk az ujjunk, akkor sózzuk, mert az összehúzza a sebet. Ha pedig kiszáradt, akkor kenjük be zsírral. Én láttam ilyen embert, lehet hogy jó, de azért a seb sózása az nagyon kemény...

Nagy az Isten állatkertje.